A búzaérzékenység diagnózisa és terápiája

Mi okozza a búzaérzékenységet?

A búzaérzékenység jelentos növekedése annak köszönheto, hogy az emberek ma már sokkal tudatosabbak. Azok az egyének, akik hallgatnak a testükre és megkérdojelezik az állapotukat, több tünetet észlelnek.

Van egy másik hiheto elmélet is a gyakoribb panaszok magyarázatára. Ezen elmélet szerint az ember nem tud megbirkózni a mai közép-európai étrenddel. Egyszeruen túl nagy a gabonakészítmények mennyisége, amelyeket a normál étrendben fogyasztanak. Különösen a búzát fogyasztják nagy mennyiségben. Oseink étrendjében a gabonafélék csak körülbelül 10 000 évvel ezelott jelentek meg, tehát viszonylag új keletu táplálékról van szó. Másodszor, a mai gabonafajták - amelyek ellenállnak a kártevoknek, rendkívül magas terméshozamúak és fehérjében gazdagok - egyes embereknek betegségeket okozhatnak.

A termesztett búza elemei problémát jelenthetnek

Az amiláz-tripszin inhibitorok (ATI) gyanúja merül fel. Ezek természetes rovarriasztók, és a ma termesztett búzában nagy mennyiségben vannak jelen. Ezek a gabonafélék második leggyakoribb fehérjeosztálya.

Tudományos vizsgálatok szerint az ATI növekvo aránya az élelmiszerekben összefügg a búzaérzékenység eseteinek növekedésével. A gasztroenterológusok feltételezik, hogy a búzából származó ATI reakciót vált ki a búzaérzékenyek veleszületett immunrendszerében. A veleszületett immunrendszer mechanizmusai gyulladások terjedéséhez vezethetnek, amelyek aztán kellemetlenségeket okoznak.

Talán a FODMAP-ok is felelosek a búzaérzékenység tüneteiért.

Másrészt az orvosi irányelv szerzoi azt is elképzelhetonek tartják, hogy az úgynevezett FODMAP-ok váltják ki a tüneteket. A FODMAP rövidítés a szervezet által fel nem szívódó szénhidrátokat, azaz az"erjesztheto oligo-, di- és monoszacharidokat és poliolokat" jelenti. Ezek a szénhidrátok természetesen elofordulnak az élelmiszerekben. A gyümölcscukor és a laktóz például ezek közé a FODMAP-ok közé tartozik, akárcsak a babban vagy a hagymában található hosszabb láncú, emészthetetlen szénhidrátok. Egyes tanulmányok szerint a lakosság egy bizonyos százaléka ezekre a specifikus szénhidrátokra a fent leírt tünetekkel reagál. Ezekben az esetekben a búzaérzékenység kifejezés félrevezeto lenne, mivel sem a búza, sem a gyakran démonizált glutén nem okoz problémát.

A búzaérzékenység diagnosztizálása

A búzaérzékenység diagnózisa eddig kizárásos diagnózis volt.
Az biztos, hogy a Búzaérzékenység nem allergiás reakció (mint a búzaallergia esetében) és nem is autoimmun betegség (mint a cöliákia).

Ennek megfeleloen a búzaérzékenységet olyan betegeknél diagnosztizálják, akiknek tünetei hasonlóak a cöliákiában és a búzaallergiában szenvedokéhez, de akiknél

kizárható.

A búzaérzékenység terápiája

A szakértok azt javasolják, hogy a búzaérzékenységgel diagnosztizált egyének gluténmentes étrendet kövessenek. A szervezet gyulladásos reakciójának valószínu oka a búza egy bizonyos összetevoje, az ATI. Az ATI csak a gluténtartalmú gabonafélékben fordul elo. Ezért a cöliákiás beteghez hasonlóan gluténmentes diétával a búzaérzékenység tüneteit is meg kell elozni. Tanulmányok már kimutatták, hogy az érintettek jobban érzik magukat a gluténmentes diéta mellett. A glutént olyan oshonos gabonafajták tartalmazzák, mint a búza, a rozs és az árpa.

Lásd még:

Mi az a búzaérzékenység?