A cöliákia tünetei és társbetegségei:

A cöliákia olyan sokféleképpen jelentkezik, hogy a "gasztroenterológia kaméleonjaként" emlegetik. A nem specifikus tünetek miatt a cöliákiát gyakran késon diagnosztizálják, vagy néha nem is gondolnak rá.

A klasszikus cöliákia tünetei általában az elso és harmadik életév között kezdodnek.

A betegség jelei gyermekeknél és felnotteknél a következok:

  • Puffadt has (kisgyermekeknél ez vékony karokkal és lábakkal, valamint a fenék körüli ráncokkal jelentkezik).
  • Hasmenés vagy zsíros (nagy, agyagszínu) széklet.
  • Gyomorfájdalom
  • Étvágytalanság
  • fogyás
  • Izomgyengeség
  • Viselkedésváltozás (gyermekeknél különösen nyafogás és sírós viselkedés)

Különösen gyermekek esetében a feltunoen súlyos vashiány gyakran utal cöliákiára, valamint a gyarapodás elmaradására.

Idoközben a cöliákia megjelenési formája megváltozott. A kisgyermekeknél megfigyelheto tipikus forma már nem az orvosok által leggyakrabban észlelt forma. Sokkal gyakrabban írják le:

  • Emésztési zavarok
  • gyomorfájdalom
  • Puffadás
  • A széklet megváltozása
  • Álmatlanság
  • Fáradtság
  • Depresszió
  • Hematóma
  • Ödéma
  • Anémia
  • Csontritkulás
  • A fogzománc elváltozásai
  • Kellemetlen bizsergés a kézben vagy a lábban, furcsa és fájdalmas érzések vagy zsibbadás.

Néha a kóros vérkép, például enyhén emelkedett transzaminázszintek vagy a pajzsmirigy valamilyen muködési zavara az egyetlen jele a cöliákiának. Egyre kevesebb azon betegek száma, akiknél a Cöliákiát emésztorendszeri panaszok miatt diagnosztizálják. Növekszik viszont azon betegek száma, akiknél a cöliákiát a kockázati csoportok szurovizsgálatai során mutatják ki. E kockázati csoportok közé tartoznak az egyéb autoimmun betegségekben, például cukorbetegségben vagy pajzsmirigy-rendellenességben szenvedo betegek, valamint a cöliákiában szenvedo személyek rokonai.

A cöliákiának (más néven: gluténintolerancia) eros genetikai összetevoje van.

Ha egy családtagnál cöliákiát diagnosztizáltak, legalább az elsofokú rokonok (szülok, gyermekek), esetleg a másodfokú rokonok (testvérek, nagyszülok, unokák) vérvizsgálatot kell végezniük transzglutamináz antitestekre. Az ilyen családi szurovizsgálatok során az orvosok folyamatosan fedeznek fel tünetmentes cöliákiás betegeket.

A betegeknek még ezekben az esetekben is szigorúan be kell tartaniuk a gluténmentes étrendet, mert a cöliákia mindig más betegségek fokozott kockázatával jár, például:

A glutén szigorú kerülése minimalizálja a társbetegségek és szövodmények kockázatát.

A legtöbb esetben a cöliákiában szenvedo egyének vékonybélrendszere a diagnózis felállításakor súlyosan károsodott. Ez átmenetileg további intoleranciához vezethet. A leggyakoribbak a laktózintolerancia és a fruktóz malabszorpció. Ezeknek az átmeneti intoleranciáknak két oka van. Eloször is, a sérült bélfal nem képes megfelelo mértékben termelni a szükséges enzimeket és transzportmolekulákat. Másodszor a csökkent bélfelület játszik szerepet: egészséges állapotban a vékonybél rendkívül nagy felülettel rendelkezik. Az úgynevezett bélbolyhok ujjaként nyúlnak bele. A villiket viszont úgynevezett mikrovillák, a sejtmembrán kiemelkedései foglalják el, ami tovább növeli a bél felületét. A bélbol származó tápanyagok ezen a nagy felületen keresztül jutnak a véráramba. Amikor a belek gyulladnak, a mikrovillák, vagy (a legrosszabb esetben) még a villik is visszahúzódnak - a vékonybél felülete így drasztikusan lecsökken. A kisebb felületen a szervezet kevesebb anyagot tud felszívni a bélfalon keresztül.

A gyógyulás esélyei cöliákia (gluténérzékenység) esetén

Az esetek túlnyomó többségében az érintetteknek csak az elso napokban kell kerülniük a laktózt és a fruktózt. Amikor a beleknek már volt idejük regenerálódni, a legtöbb beteg újra tolerálja a tejtermékeket és a fruktóztartalmú ételeket. A gluténintolerancia azonban örökre megmarad: A cöliákia gyógyíthatatlan autoimmun betegség.

Lásd még:

Mi a cöliákia (gluténérzékenység)?

A cöliákia (gluténintolerancia) diagnosztizálása

A cöliákia terápiája / Mit ehetek még?