DE
EN
ES
NL
EN-US
FR
IT
PT
Élelmiszerallergiák - A diagnózisig vezeto gyakran hosszú út
Az ételallergiát csak orvos diagnosztizálhatja, és az ételallergia diagnosztizálásához vezeto út bonyolult lehet. Azzal kezdodik, hogy a beteg elmeséli kórtörténetét. Az orvos olyan lényeges információkat kérdez, mint például, hogy az ételallergia milyen tünetei jelentkeztek eloször, és hogy a család más tagjai szenvednek-e allergiában. Hasznos lehet egy napló vezetése az elfogyasztott élelmiszerekrol és a beteg által tapasztalt tünetekrol.
Az ételallergia diagnózisának további lépései
A vér- és/vagy bortesztek a következo lépések. Az ételallergiában szenvedo vérében bizonyos antitestek száma megemelkedett. Ez az úgynevezett specifikus IgE antitest érték nagyon jól meghatározható. A vérvizsgálat önmagában azonban nem ad megbízható eredményt. Csak a vérvizsgálat eredményei (azaz az IgE-antitestek) és a beteg tüneteire és bizonyos élelmiszerek fogyasztására vonatkozó adatai alapján lehet diagnosztizálni vagy kizárni az ételallergiát.
Az ételallergiák standard bortesztje a prick-teszt.
A prick-teszt során az allergológus az alkar belso oldalán foltokat jelöl a borön. Oda a vizsgálandó allergéneket tartalmazó oldatok egy cseppjét helyezi. Ezután az allergológus a folyadékon keresztül a borbe szúrja, amely felszívja az allergéneket. A felszín alatt az allergének az úgynevezett hízósejtekkel kerülnek kapcsolatba. Ha allergia áll fenn, a hízósejtek olyan hírvivo anyagokat bocsátanak ki, mint a hisztamin, aminek hatására a bor kipirosodik, a szövetnedv végül kifújódik, a bor megduzzad és hólyagosodás (csalánkiütés) alakul ki, a páciens pedig némi viszketést tapasztal.
A téves pozitív eredmények a szúrásos tesztbol
A tesztreakciók csak támpontokat adhatnak, és nem tükrözik az allergia valódi mértékét. Az olyan gyógyszerek, mint az antihisztaminok, altatók vagy kortizon tompíthatják a reakciót. Az irritált bor viszont különösen eros teszteredményt okozhat akkor is, ha az allergiás reakció a mindennapokban csak gyenge. Ezenkívül a láz, a fertozések és az alkoholfogyasztás is meghamisíthatja a teszteredményt.
A tesztelést tovább nehezíti, hogy nem minden ételallergénre létezik prick-teszt. Ha például paprikaallergia gyanúja merül fel, nem áll rendelkezésre ilyen tesztfolyadék. Ebben az esetben az allergológus prick-to-prick tesztet végezhet. Eloször az allergiát feltételezhetoen kiváltó ételbe (például paprikába), majd a beteg borébe szúr.
A pozitív teszteredményeknek csak a fele felel meg a tüneteknek.
A pozitív vérvizsgálathoz hasonlóan az ételallergia csak akkor áll fenn, ha a teszteredmény megegyezik a beteg tüneteivel. Ökölszabályként az ételallergiára vonatkozó orvosi irányelv szerint az allergiára vonatkozó pozitív teszteredményeknek csak a fele jár valóban tünetekkel.
Az ételallergia diagnózisának következo lépése: étrend
Ha a vér- és bortesztek pozitívak, a következo lépés a diagnosztikus diéta lehet. Ezt a teszteredményeknek megfeleloen választják ki. Ha megalapozott a gyanú az egyes allergiát kiváltó anyagok - például a csirketojás vagy a szója - jelenlétére, a diéta abból áll, hogy ezeket az allergéneket ki kell iktatni az étrendbol. A betegnek egy bizonyos ideig teljesen tartózkodnia kell ezektol az ételektol.
Legkésobb négy hét elteltével a beteg tüneteinek jelentosen javulniuk kell. Ha a javulás elmarad, valószínuleg nincs összefüggés a tünetek és az adott élelmiszer között. Ekkor nincs ok a diéta betartására.
Mikor hasznos a provokációs teszt - és mikor nem
Ha azonban a diéta megváltoztatása javulást eredményez, az orvos és a beteg eldöntik, hogy szükséges-e provokációs teszt a diagnózis megerosítéséhez. A potenciális allergént beadják, és fenntartják az allergiás reakciót. Csak a provokációval lehet biztonsággal megerosíteni vagy kizárni a tünetek és a táplálkozás közötti kapcsolatot. Egyedi esetekben - ha az eddigi eredmények egyértelmuek - az orvos és a beteg a provokációs teszt ellen is dönthet.
Kérjük, tekintse meg a következoket is:
