DE
EN
ES
NL
EN-US
FR
IT
PT
A szorbit intolerancia diagnosztizálása
A szorbit-intolerancia tünetei nem specifikusak; nemcsak a fruktóz-malabszorpció és a laktóz-intolerancia tüneteinek felelnek meg, hanem a hisztamin-intolerancia, a cöliákia, a búzaérzékenység, a FODMAP-intolerancia, sot néha még az ételallergia tüneteinek is.
A beteg tüneti naplója hasznos lehet az orvos számára. Ha az érintettek néhány napig kerülik a szorbitot, és ez ido alatt jobban érzik magukat, az bizonyíték lehet a szorbitintolerancia diagnózisának alátámasztására.
Hidrogén kilégzési teszt, mint a laktóz- és fruktóz-intoleranciánál
Ha a páciensnél a normális szintet meghaladó szorbit-intolerancia gyanúja merül fel, az orvos hidrogén kilégzési tesztet végezhet. A beteg általában 10 gramm szorbitot iszik éhgyomorra. Ez az adag kisebb, mint a laktóz vagy a fruktóz a laktózintolerancia és a fruktóz-malabszorpció vizsgálatánál, mivel az ember alapvetoen csak kis mennyiségu szorbitot tolerál.
Ha a beteg szorbitintoleranciában szenved, a felszívódott szorbit nem a vékonybélben száll el, hanem a vastagbélbe kerül. Ott eloször fruktózzá alakul át, majd tovább hasad. A fruktóz anyagcseréje során hidrogén keletkezik, amelyet a szervezet a lehelet útján bocsát ki - a lehelet magasabb hidrogéntartalma tehát szorbit-intoleranciára utal. A teszt elve ugyanaz, mint a fruktóz-malabszorpció vagy a laktóz-intolerancia vizsgálatánál. A normális és a kóros közötti tartomány a szorbit tesztben azonban lényegesen szukebb. A szorbitol-teszt a legtöbb embert, még a tökéletesen egészségeseket is elkapná.
Lásd még:
